Átalakul a szakképzés

Pályaorientáció az általános iskolákban

Bács-Kiskun megyében – az országos átlagtól eltérően – a középiskolába jelentkező diákok nagy többsége szakmai képzést választ. Az elmúlt években szakgimnáziumba jelentkezhettek azok, akik érettségi vizsgát és szakképesítést akartak szerezni, szakközépiskolába és szakiskolába pedig azok, akik kizárólag a választott szakmát akarták elsajátítani.

2020. szeptember 1-jétől jelentős változások történtek a szakképzésben.

Az új szakmajegyzékben 174 szakma közül választhatnak a 8. osztályosok, akik 2020. szeptember 1-jétől már technikumi vagy szakképző iskolai képzésben kezdték meg a 9. évfolyamos tanulmányaikat.

Aki a technikumi képzést választotta, az 5 évig jár középiskolába, a 10. évfolyam végén ágazati alapvizsgát tesz, a 12. évfolyam végén három tantárgyból érettségi vizsgát, majd azt követően, a 13. tanév végén idegen nyelvből érettségizik és szakmai záróvizsgát is tesz.

Azok a diákok, akik a szakképző iskolai képzést választották, 3 évig járnak középiskolába, a 9. évfolyam végén ágazati alapvizsgát, a 11. évfolyam végén pedig szakmai záróvizsgát tesznek.

A szakgimnáziumi oktatási forma az oktatási, művészeti és kulturális szakterületen maradt meg.

A technikumba jelentkezők ágazatot kell, hogy válasszanak – pl. szépészet –. Az első két évfolyamon két évig ismerkednek a választott ágazathoz tartozó szakmákkal, majd a 10. évfolyam végén, az ágazati alapvizsgát követően kell eldönteniük, hogy melyik szakmát választják, jelen esetben a következők közül: fodrász; kéz- és lábápoló technikus; kozmetikus technikus.

A technikum valójában egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. A képzés során matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban és érettségizni is kell belőlük. A technikumban érettségizőnek nem kell ötödik érettségi tantárgyat választaniuk, mivel a szakmai vizsga beleszámít az érettségi tantárgyai közé. Az ötödik év elvégzése után a végzett diák egyszerre kapja kézbe az érettségi bizonyítványát és a technikusi oklevelet, továbbá még a nyelvvizsga megszerzésére is lehetősége lesz. A technikumban végzettek jelentős előnyt élveznek a felsőoktatási felvételin a szakirányú továbbtanulás esetén.

A szakképző iskolában egy szakma elsajátítása a cél. Ebben a képzési formában is ágazatra jelentkeznek a 8. osztályos tanulók, például fa- és bútoripar. Az első év ágazati alapismereteket adó oktatásból áll, ezt követően történik a konkrét szakma kiválasztása – ebben az ágazatban, ezen a szinten az asztalos vagy kárpitos szakmák közül lehet választani. A 9. évfolyamot követően lehetőségük van a jól tanuló diákoknak arra, hogy technikumi – érettségit adó – képzésben folytassák középiskolai tanulmányaikat.

Speciális programok a középiskolákban 2020 szeptemberétől

Az Orientációs évfolyam elősegíti a megalapozott szakmaválasztást. 12-15 fős osztálylétszámmal szervezik ezt az egyéves képzést, mely a szakmai képzéseket készíti elő a szövegértés, kommunikáció, matematika, digitális és nyelvi kompetenciák fejlesztésével különböző szakmai projekteken keresztül.

A Dobbantó program célja, hogy az oktatás vagy a munka világába visszavezető, a sikeres egyéni életút megtalálásához eljuttató lehetőséget biztosítson. A Dobbantó program az általános iskolát el nem végzőknek biztosítja az alapkompetenciák fejlesztését, ahonnan a műhelyiskolába lehet továbblépni. A Dobbantó programban az a tanuló vehet részt, aki a tizenhatodik életévét betöltötte és alapfokú végzettséggel nem rendelkezik.

Műhelyiskolában tanulmányokat akkor lehet folytatni, ha a tanuló alapfokú végzettséggel nem rendelkezik, és a szakképző iskola Dobbantó programját elvégezte vagy alapfokú végzettséggel rendelkezik és a 16. életévét betöltötte. A műhelyiskolában kizárólag részszakma megszerzésére irányuló felkészítés folyik, amelyet tanműhelyben vagy munkahelyi körülmények között nappali rendszerben, 1-5 fős csoportokban szerveznek úgy, hogy a részszakma megszerzésének időtartama legalább hat, legfeljebb huszonnégy hónap közé essen.

A szakiskola (2016. szeptember 1-jét megelőzően speciális szakiskola) továbbra is a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladni nem tudó tanulók felkészítését végzi. A szakiskolai oktatás azonban 2020. január 1-jei hatállyal kikerült a szakképzésről szóló törvény hatálya alól. A szakiskolák nem szakképző intézményként, hanem köznevelési intézményként működnek tovább. A szakiskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti oktatás és a szakmajegyzéken szereplő szakmákra, vagy a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott részszakmákra felkészítő szakmai oktatás, illetve szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyhat. A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít, és legalább egy munkakör betöltésére képesít.

Új szakképzési rendszer a középiskolákban

2020. szeptember 1-jétől a középfokú oktatási intézmények az új szakképzési törvényben meghatározottak alapján kezdték meg a 9. évfolyamos diákok oktatását technikumban vagy szakképző iskolában.

Az új képzési struktúrát úgynevezett „felmenő rendszerben” vezetik be, azaz a 2020. május 31. előtt tanulói jogviszonyt létesített tanulókra (azaz a 10-11-12-13-14. évfolyamokra vonatkozóan) még a régi törvény szerinti szabályozás van érvényben, tehát a régi és az új szakképzési rendszer együtt, párhuzamosan fut egymás mellett.

Az új szakképzési törvény új fogalmakat is bevezetett a szakmai oktatási rendszerbe.

A régi Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) felváltotta a Szakmajegyzék, mely 174 szakmát tartalmaz.

A Szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) helyett pedig Képzési és kimeneti követelmények (KKK) alapján kell a középiskolásokat felkészíteni a szakmai záróvizsgára.

Az iskolák a Szakképzési kerettantervek helyett Programterv, illetve Szakmai program alapján szervezik meg az oktatást az intézményekben.

Jelentős változás az is, hogy a 9. évfolyamba lépő tanulók ágazati alapképzésben kezdik meg középfokú tanulmányaikat, technikumban az első két évfolyamon, szakképző iskolában pedig az első évben. Az ágazati, általános képzés és az alapvizsga letétele után kezdődnek a szakmai tanulmányok.

A duális képzési rendszerbe belépők esetében, akik szakmai képzési idejük egy részét külső gyakorlati képzőhelyen töltik, a régi rendszer szerinti tanulószerződést (TSZ) kötöttek a választott gazdálkodó szervezettel, ezt felváltja a szakképzési munkaszerződés (SZMSZ).

A tanulószerződéses és szakképzési munkaszerződéses foglalkoztatás között a lényegi különbség az, hogy az utóbbi esetén a szerződés tartalmi és formai követelményei a Munka Törvénykönyve alapján kerülnek megfogalmazásra. A tanuló munkavállalóvá, míg a duális képzőhely munkáltatóvá válik, közöttük munkaviszony jön létre.

A tanulót mindkét foglalkoztatási rendszerben havi juttatás illeti meg, melynek mértéke lényegesen eltér egymástól.

Tanulószerződést köthetnek azok a középiskolások, akik már legalább a 10. évfolyamon tanulnak, szakképzési munkaszerződést pedig azok köthetnek majd, akik 2020 szeptemberében vagy azt követően kezdték meg tanulmányaikat középfokú oktatási intézményben. A duális képzőhely a szakirányú oktatás keretében vesz részt a szakképzésben. A szakmai vizsgára a képzési és kimeneti követelmények szerinti felkészítésért a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanuló, illetve képzésben részt vevő személy tekintetében a duális képzőhely a szakképző intézménnyel közösen felel.

A duális képzőhelyek tanulói foglalkoztatáshoz kapcsolódó feladatai is változnak, az adminisztrációs kötelezettségeknek a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerben kell majd eleget tenniük.

A tanulószerződéseket a gazdasági kamarák tartják nyilván, a szakképzési munkaszerződéseket a középiskolák fogják kezelni.

A duális képzőhelyek nyilvántartásba vételéért, azok ellenőrzéséért továbbra is a gazdasági kamarák felelnek.

www.bkmkik.hu