kör-kérdések

A színidirektor…

CSEKE PÉTER, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója

Milyen érzéssel tölt el egy Nemzeti Színház élén állni?

Egy nemzeti címet elnyert színházat igazgatni 2020-ban büszkeség és egyben felelősség. Esetemben a büszkeség azonban feledteti a ránk váró kihívások nehézségét, hiszen egy óriási álom vált valóra, amit hosszú évek óta dédelgettem a kollégáimmal közösen. Ez nem egy kizárólag kultúrpolitikai „kitüntetés” és nem is egy olyan elismerés, amit valahány „képzeletbeli kilométer” teljesítése után automatikusan megkap egy színház. Ez ennek a kettőnek egy különleges elegye. Dolgozni kell sokat, jól és kiszolgálni a közönségünket, miközben olyan módon kell jelen lennünk, hogy a szakma és a vezetők meggyőződjenek róla, hogy jó helyen lesz nálunk a cím. A Kecskeméti Nemzeti társulatának ez sikerült és bízom az alkotótársaimban.

Társasjáték. Együtt hozzuk létre a csodát!

Az Aranyanyu…

Fotó: Somogyi György

DR. KELEMEN EDIT,
a Hírös Koraszülöttekért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke

Honnan gyűjtöd az erőt, hogy nap mint nap reményt adj?

A kulcs a szeretet. A szeretet, ami hatalmas erő, a legnemesebb érzelem. Nagyon sok minden benne van ami az életfilozófiám része: család, kötődés, együttérzés, önzetlen törődés. A közvetítő erő, ami nélkül szinte lehetetlen élni, létezni, gyógyítani, segíteni. Biztos támasz a nehézségek megoldásában. Mert vannak nehézségek. Hivatásom gyakran állít megoldhatatlannak tűnő kihívások elé. Nem lehet véletlen, hogy emberi kapcsolataim alakulása hasonló érzelmű és gondolkodású emberekkel ajándékozott meg. Segítséget, erőt nyerhetünk egymástól, ami az embert próbáló szituációkban biztos támaszt jelent. Az idő múlásával egyre több mosolygós szemű látogatónk idézi fel bennünk a nehéz percek gyötrelmeit, az ekkor megszépülő emlékekre bátran támaszkodhatunk mindannyian.

A sokoldalú művész…

Fotó: Dömölky Dániel

BARTA DÓRA Harangozó Gyula-díjas, Bács-Kiskun Megyei Prima-díjas érdemes művész

Mi vezérel egy táncművészeti előadás megalkotásában?

Mindig a téma kapcsán a rám legerősebben ható intuíció alapján kezdem meg a kreatív gondolkodást. Ez lehet zene, erős vizuális elképzelés, irodalmi textúra, lehetnek egyedi sorsok, történetek, vagy egy korszerű mozgásjelleg, innováció, megfogalmazandó üzenet, fontosnak vélt gondolat, akár életérzés is. Érzékenységemnek, beleélő képességemnek nyitok ilyenkor leginkább teret.  Az elején szeretem, ha a képzelőerőm irányít, örülök a lehetetlennek tűnő alapötleteimnek, melyek valójában bárhol érhetnek, bármikor érkezhetnek.  A „lehetetlen” megvalósítása lesz valójában a munkafolyamat legnehezebb része, s egyben az válik legszebbé is, ha végül sikerül. Visszatérően jellemző rám az eredetiségre törekvés igénye. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy megkeresem azt a forrást, amiben a legkevesebb a kötöttség, s így szárnyra kelhet a saját elképzelésem. Tudatosan kerülöm ilyenkor a témában már meghatározóvá vált feldolgozásokat, viszont a mű elkészülte után, nagyon kíváncsi vagyok az összecsengésekre, a művésztársaimmal közös értelmezési pontokra. Ez a kreatív kapcsolódás érdekel igazán, nem szeretem a mechanikus másolást.  A kezdeti kreatív szabadság viszont hamar szisztematikus, precíz megvalósítási folyamattá alakul át az elérni vélt cél érdekében. Magas energiaszinten szeretek alkotni, és ilyenné válik a közvetlen munkakörnyezetem is a közös munka során.

A „lélekbúvár” építész…

DR. FARKAS GÁBOR Ybl-díjas építész

Mitől lesz az épületeidnek lelke?

Egy élettelen, mesterségesen létrehozott építmény lelkéről elmélkedni nagyon nehéz, ugyanúgy, mint definiálni a sokszor emlegetett „hely szellemét” is. E két „megfoghatatlan szellemi tartalmat” én összekötöm és egyben kezelem a viszonylag könnyebben értelmezhető kifejezéssel, ami nálam a kisugárzás. A hely szelleme (közismert idegen szavakkal a „genius loci”) a helyi ihlet, amely egy adott helyen uralkodó kisugárzó szellem (jó szellem!). Ha ez igaz, márpedig szerintem igen, akkor milyen legyen egy tervezett, épített ház kisugárzása? Szerintem olyan legyen,amely az építtető fejében jelenik meg először, akkor, amikor elhatározza, hogy létrehoz egy olyan építményt, amelyben a ház kisugárzása révén nap mint nap otthon érzi magát a megálmodott miliőben.  Ezen kisugárzást nevezzük léleknek, a kérdés az, hogy az építész ezen kisugárzást hogyan hozza létre? A saját gyakorlatom az, hogy alaposan megismerem, és „lélekbúvárként” tüzetesen elemzem a megbízó (aki megbízik bennem) elképzeléseit, ábrándjait, vágyait, majd lefordítom műszaki és esztétikai nyelvre. Úgy gondolom, hogy ezen módszerrel a háznak olyan lelke-kisugárzása lesz, amely a megbízó fejében fogant meg!

Az egyszerűség és az érthetőség érdekében a fentiek főként a családi otthonokra fogalmazódtak meg. A szakrális, ipari és középületeknél az építész feladata sokkal összetettebb, mivel ezen épületeknél már a használók feltételezett, speciális igényeit is figyelembe kell venni a lélek és a szellem tetten érhetősége érdekében.

A festő

BRUNCSÁK ANDRÁS festőművész, tanár

Mit adsz át magadból az ecsetvonásaiddal?

Munkámban örömöm lelem. Ha festek, dolgozok, akkor teljesen benne vagyok, nem engedem, hogy más befolyásoljon. Nem akarok megfelelni semminek, csak annak, hogy az legyen, amire képes vagyok és az jó legyen. Mindenki azt tegye bele saját hivatásába, amit kapott. Szeretettel végzem tanári, festői munkámat. Sokat hibázok, tévedek. Akár festek, akár tanítok: valakinek szól. Egymásért vagyunk.

Tehát: növendékeimnek, felebarátaimnak is azt mondom, munkájukat szeretettel végezzék, leljék benne örömüket, ne engedjenek bármiféle befolyásnak, legyenek teljesen benne, azt tegyék, amire képesek, amit kaptak és jó legyen. Fogadják el hibáikat, de épüljenek általuk is. Ne feledjék, egymásért vagyunk. Ez ilyen egyszerű!